A Hermelines hölgy (más nevén Hölgy hermelinnel) című olajfestményt szépsége, finomsága, kecses nőalakja miatt gyakran párhuzamba állítják a Mona Lisával, amelyet Leonardo jóval később, 1503-ban Firenzében kezdett el festeni. Míg ez utóbbi esetében nem világos pontosan, kit ábrázol a kép, a milánói alkotásról tudjuk, hogy a herceg kedvesét, Cecilia Galleranit mutatja be. A modell kiváló műveltségű, latinul társalgó, a zenéhez, filozófiához, irodalomhoz értő leány volt, akit a leírások szerint tizenhat éves korában festett le Leonardo, lévén maga is Cecilia egyik barátja.
(forrás: wikipedia)
A Magányos cédrus összegzője Csontváry életművének.
Fő mű, amely csak ritkán, a legihletettebb pillanatokban születik. Még művészetének ellenzői is elismerik, hogy itt hatalmasat, maradandót alkotott. Mindaz, amit a korábbi képekben keresett és megoldott, együtt van a képen.
(forrás: wikipedia)
A Szajna-parti kisasszonyok Gustave Courbet francia realista festő képe.
A kép két prostituáltat ábrázol, ráadásul a hozzánk közelebb fekvő „kisasszony” a levetett ruháján álmodozik, s így lathatóvá válik fűzője és alsószoknyája.
(forrás: wikipedia)
A Magányos cédrus összegzője Csontváry életművének.
Fő mű, amely csak ritkán, a legihletettebb pillanatokban születik. Még művészetének ellenzői is elismerik, hogy itt hatalmasat, maradandót alkotott. Mindaz, amit a korábbi képekben keresett és megoldott, együtt van a képen.
(forrás: wikipedia)
A Hídon átvonuló társaság Csontváry egyik legtalányosabb képe. A furcsa ábrázolás szimbolikáját, vagy akárcsak szimpla narratíváját sem sikerült eddig még senkinek sem igazán feltárni. Ugyanakkor a festmény mozgalmassága, dinamikus kompozíciója, a táji és a figurális elemek sokoldalúsága, színessége miatt mindenképpen Csontváry népszerűbb és sokat reprodukált alkotásai között foglal helyet.
(forrás: wikipedia)
1907 nyarán Csontváry két cédrusképet festett Libanonban. Nem tudni, melyiket festette előbb, de ez az értékelés szempontjából nem lehet perdöntő. Németh Lajos szerint mindkettő szuverén értékű főmű, Csontváry önmegvalósításának magas szintű emlékműve. Azonosságuk és különbözőségük sokkal inkább vizsgálódás tárgya lehet, semmint az időbeli sorrend feletti meddő találgatás. Mindkét kép konkrét élmény hatására született. A magányos cédrus uralkodik a tájon, a zarándoklás cédrusa pedig nagyobb a hegyeknél is.
(forrás: wikipedia)
Csontváry 1903 tavaszát Hercegovinában és Boszniában töltötte. Mosztár ihletéséből született a Tavasznyílás Mosztárban és ez a kép. A smaragd vizű Neretván átívelő hidas látkép az álomszerűbb: kihaltsága, embernélküli csendje talán az emberfeletti feladatokat vállaló festő magárahagyatottságát és társtalanságát is kifejezi. Hiába ragaszkodik a motívumok topográfiai hűségéhez, hiába sűrít kétféle nézőpontot a minél jellemzőbb összkép kialakításához, a fantáziavilág legyőzi az objektivitást, a különös színhangulat álomba transzponál.
(forrás: wikipedia)
A Mona Lisa (más néven La Gioconda) Leonardo da Vinci 1503-1506 között készült leghíresebb festménye, remekműve, ami jelenleg a párizsi Louvre-ban van kiállítva. A kép 77 x 53 cm nagyságú, nyárfatáblára olajjal festett portré. Egy rejtélyes, megfontolt választékossággal teli, bölcsességet sugárzó női mosoly egy érdekes tájban. Sokak szerint talán az egész festészet történetének legismertebb alkotása.
(forrás: wikipedia)
Az utolsó vacsora több művészeti alkotás ihletője is volt. Az itáliai quattrocentoban és a cinquecentoban a Leonardo da Vinci híres alkotása előtt készült festmények kompozíciói élesen elkülönítették Iskarióti Júdás alakját, őt az asztal néző felőli oldalára ültették. Leonardo da Vinci falfestménye többszörös háromszög-kompozícióba rendezi a jelenetet. Júdást nem ruházza fel attribútummal, s alakját beteszi a többi apostol közé, így nem tudni, melyik alak is tulajdonképpen.
Jelenleg már restaurált állapotban tekinthető meg Milánóban a Santa Maria delle Grazie kolostor refektóriumában. Egy 2007-es elmélet szerint a kép egy zenei motívumot is tartalmaz rejtetten. A Jézus jobbján ülő alakot, aki eltávolodik tőle, a feleségének tartják. A hozzá hajoló alak jobb kezében kés van, a másik kezével a nyak tájékon mutat egy agresszív kifejezést. Ez a meglehetősen bizarr felfogás világszerte a keresztények megdöbbenését váltotta ki. Leonardo egyéniségként és lélektanilag elemezve ábrázolta az apostolokat. Az árulót a gesztusok eszközeivel kirekesztették a közösségből, de ő mégis ellenpontja Jézus méltóságteljes alakjának. Leonardo befejezetlenül hagyta Jézus arcát.
(forrás: wikipedia)
A Hermelines hölgy (más nevén Hölgy hermelinnel) című olajfestményt szépsége, finomsága, kecses nőalakja miatt gyakran párhuzamba állítják a Mona Lisával, amelyet Leonardo jóval később, 1503-ban Firenzében kezdett el festeni. Míg ez utóbbi esetében nem világos pontosan, kit ábrázol a kép, a milánói alkotásról tudjuk, hogy a herceg kedvesét, Cecilia Galleranit mutatja be. A modell kiváló műveltségű, latinul társalgó, a zenéhez, filozófiához, irodalomhoz értő leány volt, akit a leírások szerint tizenhat éves korában festett le Leonardo, lévén maga is Cecilia egyik barátja.
(forrás: wikipedia)
Botticelli egyik leghíresebb képe a Venus születése, amelynek már a XVI. században is csodájára jártak. A festő ennél a képnél majdnem teljesen hű maradt az ókori Venus-ábrázolásokhoz. Venus isteni meztelenségben jelenik meg aranyszínű hajzuhatagával. Venus balján az ifjú Grácia látható virágmintás ruhában. Jobbján a szélistenségek ifjú párosa, akik a szárazföld felé terelik őt.
A kép Lorenzo di Pierfrancesco de Medici megbízásából készült. Botticelli Venus születését a habokból saját szülőföldje tengerpartjához, a Porto Venerébe helyezi. A kép a firenzei Uffizi Képtárban van kiállítva.
(forrás: wikipedia)
A rendszer egyik alapfunkciója, hogy biztosítsa, hogy az itt olvasható információk elérhetőek legyenek a helyszínen, a tárgy mellett, mobil eszközről. Ez egy egyszerű QR kód leolvasással történik, amit a mai okostelefonok, tabletek döntő többsége támogat.
Az éles működés során tehát csak el kell helyezni a megfelelő QR kódot a tárgy mellett, és ezután a látogatók ezt a kódot egyszerűen leolvassák és azonnal, a helyszínen hozzájutnak a tárgyról tárolt információhoz - tetszőleges nyelven. (A megfelelő kódot a rendszer adminisztrátori felületén tudja kinyomtatni, amit aztán egy táblán kihelyezhet. De akár fel is festhető, ill. egyéb módokon is kihelyezhető.)
A funkció működésének bemutatásához a demó rendszerben minden oldalon elhelyeztük az adott oldalra mutató QR kódot. Kérjük olvassa le okostelefonjával az itt látható kódot, mellyel megtekintheti az adott oldal mobil eszközre optimalizált változatát.
Megjegyzés: Éles rendszerben természetesen ez a blokk nem látszik, a kód a helyszínen, az objektum mellett helyezkedik el.