A Hermelines hölgy (más nevén Hölgy hermelinnel) című olajfestményt szépsége, finomsága, kecses nőalakja miatt gyakran párhuzamba állítják a Mona Lisával, amelyet Leonardo jóval később, 1503-ban Firenzében kezdett el festeni. Míg ez utóbbi esetében nem világos pontosan, kit ábrázol a kép, a milánói alkotásról tudjuk, hogy a herceg kedvesét, Cecilia Galleranit mutatja be. A modell kiváló műveltségű, latinul társalgó, a zenéhez, filozófiához, irodalomhoz értő leány volt, akit a leírások szerint tizenhat éves korában festett le Leonardo, lévén maga is Cecilia egyik barátja.
(forrás: wikipedia)
A Magányos cédrus összegzője Csontváry életművének.
Fő mű, amely csak ritkán, a legihletettebb pillanatokban születik. Még művészetének ellenzői is elismerik, hogy itt hatalmasat, maradandót alkotott. Mindaz, amit a korábbi képekben keresett és megoldott, együtt van a képen.
(forrás: wikipedia)
A Szajna-parti kisasszonyok Gustave Courbet francia realista festő képe.
A kép két prostituáltat ábrázol, ráadásul a hozzánk közelebb fekvő „kisasszony” a levetett ruháján álmodozik, s így lathatóvá válik fűzője és alsószoknyája.
(forrás: wikipedia)
A Magányos cédrus összegzője Csontváry életművének.
Fő mű, amely csak ritkán, a legihletettebb pillanatokban születik. Még művészetének ellenzői is elismerik, hogy itt hatalmasat, maradandót alkotott. Mindaz, amit a korábbi képekben keresett és megoldott, együtt van a képen.
(forrás: wikipedia)
A Hídon átvonuló társaság Csontváry egyik legtalányosabb képe. A furcsa ábrázolás szimbolikáját, vagy akárcsak szimpla narratíváját sem sikerült eddig még senkinek sem igazán feltárni. Ugyanakkor a festmény mozgalmassága, dinamikus kompozíciója, a táji és a figurális elemek sokoldalúsága, színessége miatt mindenképpen Csontváry népszerűbb és sokat reprodukált alkotásai között foglal helyet.
(forrás: wikipedia)
1907 nyarán Csontváry két cédrusképet festett Libanonban. Nem tudni, melyiket festette előbb, de ez az értékelés szempontjából nem lehet perdöntő. Németh Lajos szerint mindkettő szuverén értékű főmű, Csontváry önmegvalósításának magas szintű emlékműve. Azonosságuk és különbözőségük sokkal inkább vizsgálódás tárgya lehet, semmint az időbeli sorrend feletti meddő találgatás. Mindkét kép konkrét élmény hatására született. A magányos cédrus uralkodik a tájon, a zarándoklás cédrusa pedig nagyobb a hegyeknél is.
(forrás: wikipedia)
Csontváry 1903 tavaszát Hercegovinában és Boszniában töltötte. Mosztár ihletéséből született a Tavasznyílás Mosztárban és ez a kép. A smaragd vizű Neretván átívelő hidas látkép az álomszerűbb: kihaltsága, embernélküli csendje talán az emberfeletti feladatokat vállaló festő magárahagyatottságát és társtalanságát is kifejezi. Hiába ragaszkodik a motívumok topográfiai hűségéhez, hiába sűrít kétféle nézőpontot a minél jellemzőbb összkép kialakításához, a fantáziavilág legyőzi az objektivitást, a különös színhangulat álomba transzponál.
(forrás: wikipedia)
Ön a GUIDO.WEB rendszer online demonstrációs oldalát tekintheti itt meg, melyben egy elképzelt képtár tartalmával és felületével bemutatjuk a rendszer tudását és a benne rejlő lehetőségeket.
A GUIDO.WEB egy web-es technológián alapuló műtárgy információs rendszer, mely internetes vagy intranetes környezetben, publikus vagy lokális elérhetőséggel, informatikai eszközök széles palettáján tesz elérhetővé több nyelvű multimédiás tartalmakat.
A demonstrációs rendszer jelenleg egy általános felülettel jelenik meg, és működése kis mértékben eltér az éles környezet működésétől.
Kérem olvassa el a demonstrációs felület útmutatóját, melyben a rendszer működésével, használatával kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat részletesen ismertetjük.
A rendszer egy keret-rendszer, melynek mind a kinézete, mind a megjelenített tartalma teljesen testre szabható, így bármely olyan területen, ahol a felhasználók tárgyakról, eszközökről, gépekről (pl. egy gépipari kiállítás), építményekről (turisztikai információs rendszer) szeretnének információkat kapni, felhasználható. A web-es technológia miatt az információ akár az utcán, akár kiállítótermekben, az informatikai eszközök széles palettáján elérhtő. Információt közvetít okostelefonra, táblagépre, netbookra, notebookra, asztali PC-re, akár távolról akár a helyszínen, mindig az adott kiállításnak, bemutatónak, információ tartalomnak és a szervezők igényeinek megfelelően.
Videó tartalom demó, Audió tartalom demó, Képgaléria demó
A rendszer szolgáltatásairól és fő funkcióiról további részleteket a következő oldalon olvashat:
"GUIDO.WEB rendszer főbb szolgáltatásai"
A rendszer alkalmazhatóságának célterületeiről a "GUIDO.WEB célterületek" oldal tartalmaz részletesebb információtkat, ötleteket.
A GUIDO.WEB oldalain megjelenő tartalmakat egy WEB-es felületű, internetes vagy intranetes környezetben is egyaránt használható központi kezelő programmal lehet szerkeszteni, mely segítségével gyerekjáték előállítani több nyelvű műtárgy információkat, túrákat, információs aloldalakat.
A műtárgyak, túrák, egyedi információs oldalak mobil eszközzel történő azonosítására szolgáló kétdimenziós pontkódokat (QR kód) is a központi modulból lehet nyomtatni, utána el lehet helyezni a műtárgyon vagy annak tárlóján.
A rendszer egyik alapfunkciója, hogy biztosítsa, hogy az itt olvasható információk elérhetőek legyenek a helyszínen, a tárgy mellett, mobil eszközről. Ez egy egyszerű QR kód leolvasással történik, amit a mai okostelefonok, tabletek döntő többsége támogat.
Az éles működés során tehát csak el kell helyezni a megfelelő QR kódot a tárgy mellett, és ezután a látogatók ezt a kódot egyszerűen leolvassák és azonnal, a helyszínen hozzájutnak a tárgyról tárolt információhoz - tetszőleges nyelven. (A megfelelő kódot a rendszer adminisztrátori felületén tudja kinyomtatni, amit aztán egy táblán kihelyezhet. De akár fel is festhető, ill. egyéb módokon is kihelyezhető.)
A funkció működésének bemutatásához a demó rendszerben minden oldalon elhelyeztük az adott oldalra mutató QR kódot. Kérjük olvassa le okostelefonjával az itt látható kódot, mellyel megtekintheti az adott oldal mobil eszközre optimalizált változatát.
Megjegyzés: Éles rendszerben természetesen ez a blokk nem látszik, a kód a helyszínen, az objektum mellett helyezkedik el.